Előszó egy útinaplóhoz

Létezik-e elcsépeltebb metafora, mint hogy az élet utazás?

Elnézést, friss diplomás angol szakos bölcsészként természetesen tisztában vagyok vele, hogy az elcsépelt metaforákat toposznak illik hívni.

Ez a blog tehát egy toposz jegyében születik. Mondhatni középkorias szellemben, mely szerint, ha hihetek bizonyos nagyra becsült egyetemi tanáraimnak, a szimbolikus és a tényleges mindig elválaszthatatlanul összekapcsolódik, és az egyik nem lehet meg a másik nélkül. Természeténél fogva útkereső életem jelenlegi szakaszában égető szükségét érzem, hogy a szimbolikus utazást tényleges utazáshoz kapcsoljam, és szükségét érzem legalább a kísérletnek, hogy erről valami úgy-ahogy rendszerezett formában adjak számot. Ez a blog tehát lényegében egy útinapló.

Valamivel kevesebb, mint két hónap múlva útnak indulok a Dániában, Bjerringbróban található Nørgaards Højskole felé. Valamivel kevesebb, mint három hónapig fogok ott tartózkodni, egy EU-s ösztöndíjnak hála ingyen és bérmentve, mindenféle szívemnek kedves random művészetközeli tevékenységekkel múlatni az időt. Hogy mit nyerek mindebből, nem tudom még megmondani. Lehet, hogy csalódást és megpróbáltatást. Lehet, hogy ragyogó fénycsíkot húzó üstököst. Hogy utána mi lesz, éppúgy rejtély. Talán újabb utakat keresek, talán képes leszek végre hazafelé venni az irányt. Nem tudom még megmondani.

Megyek, mert megtehetem. Mikor lásson az ember világot, ha nem huszonnégy évesen, otthoni elkötelezettség, kötöttségek, párkapcsolat, állás nélkül?

Megyek, mert nincs jobb dolgom. Mert a várva várt hivatás csak nem akar bekopogtatni az ajtómon, és nem érzem sürgősnek, hogy az angol szakos bölcsészek végzetét követve beszálljak call centeresnek, vagy visszatérjek az oktatásiparba.

Megyek, mert éhezem a világot. Az idegen helyeket, az idegen dallamú beszédet, a kihívást, a kalandot.

Megyek, mert a végletek embere vagyok, és ha nincs valódi otthonom, inkább csapok fel világjárónak, mint hogy beérjem egy otthon szegényes másolatával.

Utazásaim és feljegyzéseim ajánlom annak a kezébe, aki felé minden földi zarándokútnak törnie rendeltetett.