A mai prédikációból Adelával a következő szavakat értettük: economy class, business class, first class. Szerintetek ez hogy jött a zsidó Sabbathoz?
Új célkitűzésünk egyébként, hogy decemberre képesek legyünk legalább nagy vonalakban követni a prédikáció témáját.
Megérkeztek a szelek és az esők. Nem a hazai ősz monoton, makacs esőzése: a dán időjárás szeszélyes, egymást kergeti benne a tájat végigsöprő zápor, jég, verőfény, és mindez viharos szél szárnyán.
Emberek… én világot látni jöttem Dániába. Bájcsevegni és megjátszani magam, azt otthon is bármikor megtehetem. Miért, miért kell folyton közösségesdit játszani? Miért nem lehet csak úgy együtt csinálni dolgokat és spontán összekovácsolódni? Miért kell, teszem azt, mindig megvárom Hanát, ha közös programra megyünk? Én csak idegeskedem a késlekedés miatt, ő meg kevesebb inspirációt kap a pontosságra. Hát kinek jó ez?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
Nemá! Mondd meg nekik, hogy nincs harag, de szeretnél egy kicsit kétszemközt maradni! Mosolyogj szélesen, és integess!
Vagy tanuld meg élvezni ezt:)
Vagy mittomén.
Ja, és képzeld, itt most valami csodálatos ősz van! Színes (nagyon!) és napsütéses és olyan, hogy este picit csípi az orrodat a hideg.
Nem tudom mennyire túlérzékenyek az ottaniak, de sztem simán meg lehet ezt beszélni. Persze hangsúlyozva, hogy semmi baj vele, de így mindkettőtöknek valószínűleg egyszerűbb lenne.
Akár meg is beszélhetsz Hanával egy időpontot (napi, 2napi, vagy heti rendszerességgel) amikor tudja, hogy most ezt az időt szeretnéd egyedül tölteni. Minden embernek más szükségletei vannak, és értelmes lények között hiszem, hogy meg lehet vitatni az igényszinteket, és megegyezni a kompromisszumban.
Ha a többi fennmaradó időben lelkesen és vidáman csatlakozol hozzájuk, senki nem fog megbántódni. (Szigorúan szerintem:)
Ja, és ne akkor akard megbeszélni, amikor éppen zavar, hanem amikor együtt töltötök időt és jólérzitek magatokat. Akkor kevésbbé kínos. :D
Tudod, ezzel az a baj, hogy ahhoz, hogy én ilyen dolgokat valakivel képes legyek megbeszélni, ahhoz olyan szintű egymásrahangolódásra és intimitásra van szükség, hogy akkor már rég nem zavar a jelenléte az illetőnek, és a szobámnál sokkal többet is jó szívvel megosztok vele.
Ne vidd a dolgot lelki szintre. Csak tök természetesen (merthogy ez TÖK TERMÉSZETES) mondd meg nekik, hogy ó, klassz lenne, de muszáj kicsit szusszannom, élmény-feldolgoznom. Szeretsz néha egyedül is lenni. :)
Megjegyzés küldése